Most találtam rá erre az oldalra, s örömmel látom, milyen hasznos tanácsokkal látja el szülõket.
Fiam 3 éves elmúlt, jelenleg még bölcsõdés. Tavaly év vége óta járunk bölcsibe. Nem voltam egy - két dologtól elragadtatva amit ott tapasztaltam, de mindig úgy votlam vele, hogy mivel a gyerek imád bölcsibe járni, nem szólok. Most áprilisban azonban történt valami: szóltak, hogy az egyik szülõ panaszkodott a fiamra, hogy rugdosott egy kislányt, s csupa kék-zöld folt a lába. (Jegyzem meg az én fiam is nap mint nap hasonló kék foltokkal tér haza). S ha már témánál voltunk, rámzúdítottak még egy csomó dolgot: hogy a fiam kezelhetetlen, nem tudják lekötni (itt meg kell jegyeznem, hogy szerintem a fiam nagyon értelmes gyerek - azt minden szülõi elfogultság nélkül állíthatom - s otthon olyan dolgokkal amik érdeklik, órákat képes játszani), s már ideje lenne a pelenkáról is leszoknia (valóban ez még folyamatban van, sajnos nagyon lassan haladunk ezzel a dologgal- de az is igaz, hogy amióta odajárunk a bölcsõdétõl semmiféle segítséget nem kaptunk: amikor elkezdtünk járni arra hivatkoztak, hogy a beszoktatás ideje van, óvni kell a gyermek lelki világát, most meg azt mondják /mondták/, hogy még hideg van, várjuk meg a jó idõt, szóval mindig van hivatkozási alap),stb. Ezt már nem tudtam szó nélkül hagyni, s a vezetõnõnek elmondtam minden kifogásomat, melyeket eddig tapasztaltam. Nos mondhatnám azt is, hogy azóta kedvezõbb lett a helyzet, nagyon kedvesek velünk, s látszólag figyelmesebbek is. A kérdésem az, hogy bár látszólag nem származott hátrány abból, hogy szóvá tettem nagyon sok dolgot, mégis nem kell e félnem attól, hogy az óvodai felvételnél kedvezõtlenül tudják befolyásolni (pl. rossz jellemzés - nem tudom kell e ilyet adnia a bölcsõdének)gyermekem esélyeit.
Köszönettel várom válaszát
egy addógó anyuka
Válasz:
Kedves Anyuka!
Elõször is köszöntöm, mint új Olvasót a „Gyermekszigetesek” népes táborában, örömmel olvastam, hogy e szaktanácsadó rovat is elnyerte tetszését. A kérdésére válaszolván, úgy gondolom, én sem tettem volna másként hasonló helyzetben. Persze az ember elõször közvetlenül a gondozónõvel igyekszik megbeszélni és közösen megoldani a problémákat, ám sajnos van, mikor már nem lehetséges ilyen módon rendezni a dolgokat. Véleményem szerint sosem szabad elõfordulnia sem a nevelõ, sem a szülõ részérõl, hogy a másik érveit meg sem hallgatva rázúdítsák a másik félre „szívfájdalmaikat”. Feltételezem, hogy ez történhetett, hiszen ha nem támadólag, hanem segítõkészen, az Ön együttmûködését és véleményét kérve közös megoldást kerestek volna a gondozók, Ön valószínûleg nem ment volna tovább a vezetõhöz. Ebben az esetben azonban valóban nem lehetett mást tenni. Hibát követtek el a gondozónõk ott is, hogy kisebb-nagyobb problémáikat sokáig elhallgatták ahelyett, hogy még frissiben megbeszélték volna Önnel. Az szintén munkájuk minõségét fémjelzi, hogy a gyermek hibájának tudják be, ha nem tudják õt megfelelõen lekötni, elfoglalni, így természetesen más izgalmas elfoglaltságot talál magának a csemete. Egy szó, mint száz, az óvodai elhelyezés egyre sürgetõbb kezd lenni. Tanácsolom, hogy a szobatisztaságra szoktatást továbbra is próbálja otthoni keretek között is szorgalmazni. Ezt elérve már nem lesz akadálya annak, hogy a kisfiú, érettségének megfelelõen, óvodai keretek között találjon valószínûleg odafigyelõbb és hozzáértõbb nevelõkre. Feltételezem, hogy a vezetõvel való konzultálás nem okozott és nem is fog hátrányt okozni a gyermeknek, hiszen ha a mai napig is szeret bölcsibe járni, akkor nagy gond nem lehet. (Én írásbeli, hivatalos jellemzésrõl nem tudok a bölcsõdébõl óvodába történõ átjelentkezésnél.) Az óvodakezdésig pedig kitartás, már csak pár hónap és továbbléphetnek.
