Levélírónk 2 éves kislánya megmagyarázhatatlan okból fél a környezetében lévõ férfiaktól,
ha hozzá szólnak, sokszor elírja magát.
Kedves Óvonõ!
Kislányom 2 éves elmúlt, mindenféle szituációban fél a férfiaktól. Ilyenkor nagyon gyakran el is sírja magát, ha szólnak hozzá néhány szót. Nem tudom semmilyen rossz élményre visszavezetni ezt a viselkedését. Semmiféle negatív jelzõvel nem illetjük a mesék és játékok során sem a mozdonyvezetõ, vadász stb. bácsikat, sõt éppen a félelme miatt próbálunk pozitívan mesélni.
Válasz:
Kedves Levélíró!
Rövidke levele nyomán nem derül ki, vajon ép családban nevelkedik-e kislánya, azaz édesapa mellett vagy esetleg elvált szülõk gyermekeként. Ha az utóbbiról van szó, az magyarázat lehet arra, miért fél a számára ismeretlen, idegen férfiaktól, hiszen közvetlen környezetében nem lát ilyen nemi példát.
Amit mindenesetre tenni érdemes, az a következõ: elsõ lépésként csak messzirõl figyeljék a bácsikat, sokféle szituációban. Jó alkalmak lehetnek erre pl. a sokszor férfi elõadók gyermekkoncertjei, akik kedvességükkel, játékos közvetlenségükkel észrevétlenül lopják be magukat többek között kislánya szívébe is. Késõbb közelebbi kapcsolatot is kezdeményezhetnek szimpatikus emberekkel. Pl. egy kutyát sétáltató kedves bácsival, aki megengedi, hogy gyermeke megsimogassa az ebet. A zöldséges bácsival, aki a legszebb almát kislányának választja ki, ... stb. A lényeg, hogy Ön tudatosan keresse azokat az alkalmakat, amikor kislánya oldottabb légkörben, közvetlenebb módon barátkozhat a bácsikkal. Ilyenkor Ön természetesen mindig legyen vele, biztonságot adó jelenléte mellett gyermeke is könnyebben meg fog nyílni. Ha azonban tud olyan férfirõl környezetükben (pl. szomszéd, stb.), aki erõteljes, hangos beszédével, netán kiabálásával ijesztõen hathat gyermekére, azt tanácsos jó ideig messzirõl elkerülni.
