Kata kislánya sok változáson esett át az elmúlt idõszakban: költözködtek, valamint bölcsõdébõl óvodába került. E történéseket követõen magatartási problémák léptek fel nála...
Kedves Óvónõ!
Nagyon sok válaszlevelet olvastam Öntõl, amibõl hasznos tanácsokat kaptam.
Én is szeretnék kérdezni 3 éves kislányunkkal kapcsolatban.
Lakáscsere volt, bölcsõdébõl óvódába kerültünk. Ennyi változás volt a kicsi életeében az elmúlt 2-3 hónap alatt. Amit mostanában tapasztalunk nála néha nem értem miért viselkedik úgy és hogyan orvosolhatnánk. Hirtelen valami nem tetszik neki és bármennyire szeretnénk megölelni, megkérdezni mi a baj, vagy játékosan elterelni a figyelmét másra, pl. mesére, játékra stb. a válasza durva, elutasító és rugdos és verekszik. Ahogy bekerült az óvódába újra bekakilt, bepisilt a bugyiba, ami most már talán múlóban van. Már csak ritkán történik meg, akkor is csak bepisil. A bölcsõdét imádta, rohant be a gyerekekhez. Most legtöbbször csak úgy marad az oviban, ha az óvónéni a kezembõl veszi át a kislányomat.
Valójában az agresszív viselkedését nem értjük, mivel a férjem is én is a nagyfiam is (12 éves) a legnagyobb szeretettel fordulunk felé. Rosszat nem csinál, csak elkezd hirtelen ok nélkül "hisztizni" (?).
Elõre is köszönöm válaszát
KATA
Válasz:
Kedves Kata!
Úgy vélem, jó helyen kutatja az okokat, én is azt feltételezem, hogy kislánya problémáit a költözés és az intézményváltás-okozta lelki megrázkódtatás váltotta ki.
Ön jó pedagógiai érzékkel igyekszik türelmesen, kellõ nyugalommal kezelni az érzelmi kitöréseket, csak ugyanezt tudom javasolni a továbbiakra is. Hogy jó úton jár a nehézségek leküzdésében, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bepisilés, bekakilás is múlóban van, egyre ritkábban fordul elõ.
Talán az elõbbiek mellett érdemes lenne az óvó nénik segítségét is kérni, hiszen óvodai idõben õk is sokat tehetnek kislánya lelki egyensúlyának visszaszerzéséért. Velük karöltve minden bizonnyal hamar megoldódnak a gondok.
