Kedves Ovono,
kisfiam(3 eves) nemreg kezdte az ovit. Nagy orommel jar oda, sokszor azert sir, hogy haza kell jonnie.
Egy honappal a kezdes elott alabbhagyta a verekedest, aminek nagyon orultunk. Viszont az oviban van egy testver par(ket kislany), akiket mar elotte is ismertunk, s azokkal sajnos verekedik. A kislany megharapta a karjat. Valahogy nem tudnak szepen egyutt jatszani. A tanitoneni probal mindenfeleket kitalalni, hogy elvonja a fiam figyelment a verekedesrol. A tobbi gyerekkel nem ban igy. Itthon megbeszeljuk, o ismetli, hogy verekedni csunya, mondja az apjanak, hogy ne verekedjen(aki sohasem verekszik). Annyira szegyenlem magam, mert most kb 2 hete minden nap csak azt hallom,hogy verekedett. S a kislanyok rogton jonnek es mondjak, hogy megutotte oket. Itthon jol viselkedik, a jatszoteren szint ugy.
Az egyik baratnom(akinek 2 kisfia van, azt allitja, hogy hagyni kell, hogy a gyerekek egymas kozt rendezzek az ilyen vitakat. Nem tudom mi tevo legyek. Bosszant, hogy igy viselkedik. Azt mar lattam, hogy neha a lanyok is provokaljak, de ilyenkor arra gondoltam, hogy akkor ok provokaltak, s legkozelebb az en fiam fog. Probalok nem nagy ugyet csinalni ebbol, de nem kellemes szamomra. Mar probalkoztam meses formaban kozolni vele, hogy ez nem jo. Eljatszottuk a macival, hogy milyen is az ha valaki verekedik. Remelem, hogy az ido megoldja majd ezt, s mint minden eddig egyszer csak elmult. Lehet, hogy sokszor csak turelmetlenek vagyunk, de azert megkerdezem a velemenyet, mert mindig olyan jo otletei vannak. Udvozlettel Zsuzsa
Válasz:
Kedves Zsuzsa!
Ön nagyon jól gondolja, a problémát játékos, mesés úton kell megoldani, és abban is igaza van, hogy nem szabad hagyni, hogy egymás közt rendezzék le. Vannak, akik ezt tartják, én azonban messzemenőkig elzárkózom az ilyesfajta "megoldástól". Agresszió csak újabb agressziót szül, és ez nem jó. Arról nem is beszélve, hogy a verekedős gyerekek egymásban is komoly kárt tehetnek.
A mesés próbálkozásokat nagyon jónak tartom, ezeket továbbra is tanácsos lenne folytatni. Mindemellett esetleg megpróbálkozhatnak a következővel is: készítsenek kisfiával egy "jóság-naptárt". Ebbe minden olyan alkalommal matricát ragaszthat a kisfiú, amikor verekedés, "visszaütés" helyett a békésebb megoldást választotta és inkább az óvó nénik segítségét kérte. A feltételezhetően kötözködő lányok pedig hamar rá fognak jönni, hogy az óvó nénik védőbástyája mellett nincs értelme "suba alatt" idegesíteni, húzni kisfiát.
Remélem, fentiekkel hamarosan megoldódnak a gondok, kívánom, mihamarabb így legyen!
