Levélírónk nagycsoportos fia az egyik óvónõnél így viselkedik, a másik pedagógusnál azonban nyoma sincs ellenszegülésnek. Menjen suliba vagy sem?
Kedves Óvónõ!
Kisfiam 2006.11.16-án született. Volt már kiscsoportos, a középsõt 2x járta, jelenleg nagycsoportos. Óvónõváltás a 2. középsõben volt. Ceruzafogása hibátlan, szépen rajzol, számol, a kapott feladatok elvégzésében a kitartása kortársaitól jobb. Logopédushoz nem kellett vinni (az ovis csoport 80%-át igen.) A gondok most nagycsoportban kezdõdtek. Középsõben örömmel szerepelt, szavalt, a középpontban akart lenni. Talpraesett volt. Idén viszont nem hajlandó a közösségi foglalkozásokon részt venni. Duzzog és sértõdékeny. Az egyik óvónõnek szót fogad, a másikra viszont nem hallgat. Emiatt iskolaérettségi vizsgálatot nem is végeztek vele. Még 1 év óvodát javasolnak. Családi helyzetünk harmónikus, semmi változás nem történt. Mi a véleménye?
Válasz:
Kedves Levélíró!
Esetükben mindenképpen ajánlott az iskolaérettségi vizsgálat elvégzése, ahol egyértelmû választ adnak gyermeke fejlettségét illetõen. Ott az is kiderül, hogy valójában milyen a feladattartása, kötelességtudata a kisfiúnak, ill. szociálisan kellõen fejlett-e az iskolai életre. Ha a vizsgálat során sem hajlandó elvégezni az ott kapott feladatokat, nem tud adekváltan viselkedni feladathelyzetben, az azt mutatja, hogy valóban nem érett az iskolára. Mivel az óvodában más-más óvónõnél eltérõek a tapasztalatok, így feltétlenül szükséges egy objektív, mindkét pedagógustól független mérés.