Errõl írt Levélírónk, akinek unokahúga az iskolakezdés óta bátortalan, megtört lett. A kisiskoláskor önértékelési buktatói és megoldása.
Tisztelt Óvónõ!
Az unokahúgom kislánya most elsõs, aki egy nagyon barátságos, kedves, nagy önbizalommal rendelkezõ gyermek volt az óvodában. Mióta iskolába jár, sokat csorbult az önbizalma, bátortalan lettolyan dolgokban is, ami korábban természetes volt számára. A gyermek elmondása szerint nincs úgy dícsérve, mint a többiek.pl matek dolgozat után csak az 5-ösöket tapsolták meg, a 4-esek nem kaptak dícséretet.Ez nagyon elszomorította, kedvét szegte.Az anyuka gondolkodik osztályváltáson, mielõtt gyermeke a maradék önbizalmát is elveszítené, azonban gyermeke ragaszkodik osztálytársaihoz! Mi lenne a helyes döntés, megoldás a gyermek érdekében? Ebben kérném segítségét! Köszönettel, egy aggódó nagynéni!
Válasz:
Kedves Nagynéni!
Mielõtt az anyuka osztályváltásra szánná el magát, mindenképpen tanácsos lenne beszélni az érintett tanítónõvel. A helyzet lényege: kisiskoláskorra jellemzõ magatartás, hogy a gyerekek mindent nagyon szigorúan „darabra mérnek“, így például egy 5-ös alá-alá-alá épp ugyanannyit ér, mint egy csillagos ötös. Darab-darab, ez a fõ elvük, és nem tartom helyesnek, ha ebben még jobban megerõsíti õket a tanítónõ. Eleve azt sem értem, elsõ osztályban miért használnak osztályzatos értékelést a szöveges helyett.
Javaslom, a fentiekrõl, valamint a kislány önbizalom-, és önértékelés csorbulásáról feltétlenül beszélgessen el az anyuka a tanítóval. Legalkalmasabb erre egy fogadó óra.