Szeretném a segítségét kérni egy nehéz döntés meghozatalához: Kisfiam most fog iskolába menni, ahol kétféle osztálytípusból lehet választani: vagy iskolaotthonos, ahol délutánig a saját osztályukban vannak és a kapott feladatokat együtt oldják meg, de a tankönyveket nem hozzák haza, vagy napközis, ahol vegyes korosztályú gyerekek vannak délutánonként összezárva, önállóan kell tanulniuk, de a tankönyveket hazahozhatják.
Nem tudom, melyik megoldás a jobb, mert az egyik önálló tanulásra nevelõ, de talán nem annyira ellenõrzött, a másik kötöttebb, de én nem tudom annyira ellenõrzini.
Ön mit javasol?
Üdvözlettel:
Kõmûves Éva
Válasz:
Kedves Éva!
A döntést természetesen nem hozhatom meg Ön helyett, még csak befolyásolni sem akarom ebben, ezért csupán az érveket, ill. ellenérveket sorakoztatom fel egymással szemben. Az iskolaotthonos megoldás elõnye, hogy a délutáni, szigorúbban ellenõrzött közös tanulás után már nem vár a gyermekre egyéb feladat, hazatérve már csupán szabadidõs tevékenységek (játék, sport …stb.) várják õt. Hátránya viszont, hogy amennyiben mégsem volt elegendõ az elõzõ napi délutáni foglalkozás pl. egy vers megtanulásához, azt este már nem ismételheti át. Ebbõl számtalan kudarcélmény születhet, a gyermeknek elmehet az önbizalma, és a délutáni tanulás alatt is csak stresszel, szorong, hogy „mi van, ha megint nem tudom ennyi idõ alatt rendesen megtanulni” …stb. Ez a fajta megoldás elsõsorban azoknak a családoknak ideális, ahol a közös tanulás valóban megoldhatatlan otthon, akár családi, akár munkahelyi, ill. egyéb okok miatt.
A másik, napközis megoldást inkább azoknak a családoknak javasolnám, ahol hamarabb haza tudják vinni a nebulót a suliból és otthon még van „kapacitásuk” a szülõknek türelemmel segíteni a tanulásban. Ennek nagy elõnye, hogy az otthoni stresszmentes, nyugodt légkörben mindenféle egyéb zavaró tényezõt kizárva tanulhat a gyermek, valamint, hogy bármikor ismételhet. Ebben az esetben nem érzi magát megbéklyózva, hogy „ csak ennyi és ennyi idõm van a tanulásra, utána pedig már nincs lehetõségem ismételni”.
A fentieket alaposan mérlegelve, valamint gyermeke személyiségét, ill. körülményeit kellõképpen átgondolva talán már nem lesz annyira nehéz a választás.
Végezetül engedje meg, hogy Önnek is a figyelmébe ajánljam nemrég megjelent könyvemet, a Játékos sulivárót, mely segítségével játékossá és örömtelivé tehetik az iskolára való felkészülés idõszakát.
