Kedves Óvónõ!
Segítségét szeretném kérni: hogyan tudnám 3 éves kislányomat leszoktatni a cumizásról. Tudom, hogy sokkal könyebb helyzetben lennék, ha cumija volna, és nem a hüvelykujját szopná. Két hónapja oviba jár, és még mindig nem tudjuk lebeszélni róla. Sõt elmélyült játék közben is azt látjuk nála, hogy szinte öntudatlanul a szájába emeli az ujját. Néha még a kesztyûjét is leveteti az utcán, hogy cumizhasson. Sajnos már sebesre cumizta. Mit tegyek, hogy mielõbb sikerüljön leszoknia?
Még egy kérdés: ezek szerint a következõ gyereket érdemesebb lenne a cumira szoktatni? Mit tanácsol?
Elõre is köszönöm válaszát: Bea
Válasz:
Kedves Bea!
Problémája nem egyedülálló, sajnos sok gyermeket érint a kérdés. A szokásosnál tovább tartó cumizás hátterében általában kisebb-nagyobb szorongások állnak, mely ellen egy korábbi életszakaszba való visszatéréssel reagál a gyermek. Kisbabaként viselkedve próbál elfordulni, megszabadulni a problémáktól A kiváltó okok feltérképezése nem könnyû feladat, de talán érdemes végiggondolni, mik állhatnak a háttérben. (kellõen kiegyensúlyozott légkörû-e a család, az óvodában hogy érzi magát, milyen nevelõhatások érik…stb.) Ezek után talán könnyebben ki tudják küszöbölni a szorongás kiváltó okait.
Az ujjszopásról való leszoktatáshoz egyesek meglehetõsen drasztikus módszereket vetnek be (pl: az ujj keserû anyaggal való bekenése…stb.), ám én ezt semmiképpen nem ajánlom. Helyette próbáljon a gyermek hiúságára hatni. Mondja el, hogy a 3 évesek már egyáltalán nem szoktak cumizni, úgy lesz belõle is igazi nagylány, ha nem veszi szájába a kezét. Minden kis eredményt nagy dicsérettel jutalmazzon. Eredményes lehet még, ha egy kis naptáron minden egyes cumi nélküli napot egy-egy mosolygós napocska odarajzolásával jutalmazunk. Várhatóan a kislányt minden kis eredmény újabb próbálkozásra fog ösztönözni, melynek során fokozatosan leszokik e kellemetlen pótcselekvésrõl.