Gyermeksziget
Óvónõ válaszol
  egészségvédelem
  óvodai napirend
  gyermeknevelés
  gyermeki félelmek
  ábrázoló tevékenység
  óvodán belüli feszültségek
  beszoktatás
  balkezesség
  válás a családban
  óvodai ünnepek
  óvodai tevékenységek
  gyermekirodalom
  szobatisztaság
  testvérek
  óvodai beíratás
  csoportösszetétel
  egyéb
  iskolába lépés
  beszédfejlõdés
Munka - Állás
  Babysitter
  Babysitter külföld
  Babysittert keres
  Babysittert keres külföld
  Pedagógus állást keres
  Pedagógusi állások
  Óvodapedagógusi állások
  Dajka állást keres
  Dajka állások
  Nyelvtanár állást keres
  Nyelvtanári állások
  Óraadó, korrepetáló munkát keres
  Óraadó, korrepetáló munkák
  Egyéb munkát keres
  Egyéb munkák
  Mielõtt babysittert választana...
  Hirdetési etikett
Szülõk egymás közt
  Fogyatékkal élõ gyermekek
  Alternatív pedagógia
  Nevelési kérdések
  Ikrek
  Gyermekirodalom
  Csoportösszetétel
  Fejlõdési rendellenességek
  Egyéb
  Segítségkérés
  Szavazási témák - vitafórum
  Iskolakezdés
  Óvodakezdés
  Külföldön nevelem gyermekem
  Oviinfo
  Betegség
  Szobatisztaság
  Suliinfo
  Autizmus
  Utazás
  Nyaralás
  Tábor
  Bölcsõde
Alkoss velünk!
  Anyáknapja
  Mikulás
  Karácsonyi ötletek
  Farsangi jelmezek
  Húsvét
  Dekoráció
Képeslap küldés
  Szemünk fénye
  Szeretet üzenet
  Bocsánat
  Ünnepek
  Anyák napi képeslap
  Mikulás képeslap
  Karácsonyi képeslap
  Újévi képeslap
  Valentin napi képeslap
  Húsvéti képeslap
  Tavaszi képeslap
  Vicces
Játékok
Játokok
Kapcsolat
  gyermeksziget@gyermeksziget.hu


beszoktatás

Kérdezni szeretnék

Zárkózott, introvertált gyermek (2014-04-01 00:32:44)

A 4 éves kislány szeptember óta jár óvodába, ám a mai napig nem sikerült beszoknia az új környezetbe. Elutasítja az óvodai játékot, az óvodai étkezést, és mindent, ami ott zajlik. A pszichológus óvodaváltást javasol.

Kedves Óvónõ! 4 éves, kiscsoportos, erõsen introvertált, nehezen oldódó leányom kapcsán szeretnék tanácsot kérni: tavaly szeptemberben kezdtük az óvodát, s leányom mind a mai napig nem eszik, nem iszik az oviban, és az esetek döntõ többségében a szõnyeg szélén ülve figyeli a többieket, még csak egyedül sem játszik. A foglalkozásokba nem kapcsolódik be (viszont otthon úgy meséli az eseményeket, mintha részt vett volna, minden dalt, mondókát, játékot otthon elõad), az óvónõk unszolására csak legörbül a szája, így mostanra mindenki elfogadta ezt a helyzetet. Lányom is már azt mondja, azért nem kóstolta meg kedvenc ételét az oviban, mert nem „szokott” ott enni. Az óvónõk is ráhagyják, már fogat sem kell mosnia, hisz úgysem evett, stb. Amikor belép a terembe, megáll az ajtó mellett/mögött, s nem megy beljebb, csak jóval késõbb. Jártunk már nevelési tanácsadóban és pszichológusnál is, mindketten megerõsítették, hogy valóban nagyon zárkózott kislány (amely személyiségvonás javarészt örökölt), valamint nehézségei vannak a kapcsolatteremtésben. Mindezzel egyet is értek, hiszen játszótéren, vagy bármilyen gyermekközegben, még a - ritkán látott – unokatestvérek körében is hosszú oldódási idõ után, és kis segítséggel tudja csak elkezdeni a játékot (ezzel szemben szûkebb családi körben igen oldott, szinte vezéregyéniség, rendkívül határozottan ki tudja osztani a szerepeket, s kezdeményezni a konkrét játékokat)
A pszichológus az óvodai környezetben is megnézte, s óvodaváltást javasolt azzal az indokkal, hogy leányunk a hosszú hónapok alatt nagyon beleragadt ebbe a helyzetbe/szerepbe, s nem kapja meg azt a támogató segítséget, amellyel megtalálhatná a kiutat ebbõl a passzív ellenállásból. Emiatt elkezdtük új óvoda keresését, de amikor ezt neki is említettük (s a váltás okának az én közeljövõbeli munkába állásomat mondtuk), hevesen tiltakozni kezdett a váltás ellen, és kijelentette, hogy szereti a jelenlegi ovit (holott elõtte pár héttel az ellenkezõjét mondta), és nem szeretne újat.
Nekem is igen ambivalens érzéseim vannak, jó lenne ezt a szorongást helyben feloldani, és kényelmesebb is lenne talán, ha maradhatna (pláne, hogy megszokta a helyszínt, illetve barátnõket is emleget, akikkel nálunk jókat is játszik, de ez a közös játék az óvódai színtérre nem tevõdik át). Viszont az óvónõk tanácstalan hozzáállása miatt attól tartok nem fog sikerülni. De egy új hely megint hosszú beszokási idõt hozhat magával, és nem garantált, hogy ott jobban részt fog venni az óvodai eseményekben….(fontos megemlítenem, hogy itt vidék-Bp viszonylatról van ráadásul szó, jelenleg agglomerációs kisvárosban vagyunk, s Budapesten keresünk ovit. Nem tudom, mivel ártunk többet, ha hagyjuk ebben a közegben elvegetálni, vagy átvisszük egy teljesen új közegbe (új városba), amelynek beválására nincs garancia (most fogunk több nyílt napra is elmenni, ahol reményeink szerint megtaláljuk azt a szimpatikus, elfogadó, e téren tapasztalt, illetve hasonló esetet már látott óvodapedagógust, akire nyugodt szívvel bíznánk a kislányt). Egyébként a 11. kerületben keresgélünk, ha esetleg tudna ajánlani a mi problémánkra várhatóan megoldást nyújtó intézményt / óvónõt, akkor nagyon hálás lennék.
Köszönöm szépen válaszát. Üdvözlettel: egy tanácstalan anyuka

Válasz >>>


Óvodakezdés után teljes káosz (2014-01-16 14:35:54)

Andrea elkeseredetten ír arról, hogy októberben óvodát kezdett gyermeke bizalmatlan az óvónõkkel, nem eszik, nem iszik az óvodában, sõt, a szobatisztaság terén is visszaesett.

Tisztelt Óvónõ!
Végig olvasgattam ebben a témában a leveleket, de a helyzetünkhöz hasonlót nem találtam.
A kislányom 3 éves elmúlt. 2013. októberétõl jár óvodába. A beszoktatás idõszaka nem ment zökkenõmentesen, bár lehetõségem volt az elsõ két hétben ottmaradni vele. Fokozatosan több idõt hagyva Õt egyedül, amíg elértük azt, hogy már egész napra egyedül maradt. Az ovi megkezdése után 1-1,5 hétig újra bepisilt éjszaka, de ezt a problémát sikerült megoldani. Sok szerepjátékot játszunk és ilyen alkalmakkor szokta igazán elmesélni az ovis élményeit.Két óvó nénije van.A fiatalabb óvónénit már a kezdetektõl a barátjának mondta. Azután történt valami amitõl már nem a barátom" kifejezést használta. Ha Õ volt délelõttös nem is szívesen ment oviba. Újra elkezdett sírni reggelente. Ezt megpróbáltam az óvónõvel megbeszélni, hogy történt-e valami olyan, ami ezt indokolja. Annyit sikerült kideríteni és ezt a kislányom is hasonlóképpen állította, hogy az öltözésnél erõteljesebben szólt rá az óvó néni és ezzel õt megbántotta. Az óvónõ is hasonlóan mesélte el a dolgokat. Ezt sikerült azzal kezelni, hogy itthon több teret kapott az önálló öltözésre-vetkõzésre, amit dicséret követett. Ez a problémát is sikerült úgymond megoldani. Most viszont valami ok miatt ott tartunk, hogy az oviban nem hajlandó inni és enni semmit, egész nap. Sikerült az óvónénikkel megegyezni abban, hogy itthonról viszek neki kis üvegben teát, hátha azt szívesebben issza. Ez mûködött is egy ideig, hogy legalább ivott. De enni sajnos nem hajlandó. Ha hazaér, akkor alig gyõzi bepótolni az egész nap kimaradt evést és ivást. Az óvónõkkel ezt is próbáltuk valahogy megoldani, de sajnos eddig eredménytelenül. Minden nap azzal fogadnak, hogy nem vagyunk elégedettek vele. Nem volt ma ügyes. Ezt a kislányom is hangoztatja mostanában, hogy anya én nem vagyok ügyes, és nekem nem fog sikerülni. Minden nap erõsítem benne, hogy attól még õ igenis ügyes mert nem eszi meg az ebédet. A közös foglalkozásokon részt vesz. Sokat rajzol. Ügyes a keze. Amit az óvónénik is elismernek. Arra megkértem az óvónéniket, hogy ne általánosítsák a gyerek egész napos tevékenységét az ebéd nem elfogyasztásával, és ne erõsítsék benne azt, hogy Õ nem ügyes. Ez többé kevésbé sikerül. De sajnos még most is ott tartunk, hogy nem eszik, és csak néhány kortyot iszik. Az óvónõk szerint nekem kellene odahatnom, hogy egyen az oviban, mert õk nem tudnak ezzel mit kezdeni. Játszottunk itthon a babákkal ovisat és próbáltam vele megértetni, hogyha nem eszik, nem iszik akkor könnyebben megbetegszik és súlyos esetben kórházba is kerülhet a baba, és felhívtam a figyelmét arra, hogy úgy, mint ahogy Õ az oviban. De ez is reménytelen. Van olyan étel, amit itthon is elutasít. Mióta ovis nagyon válogatós lett. Amit eddig megevett azt már itthon sem hajlandó. kérdésem az, hogyan vehetném én rá itthon, hogy Õ egyen az oviban?
A másik problémám, hogy szoba- és ágytiszta, de a kakilással gondjaink vannak. Sajnos volt egy rossz élménye a szobatisztaság kialakulása után. Szépen pisilt, kakilt biliben, de egyszer nagyon kemény volt a kakija és ez fájdalmas székletürítéssel járt. 2 éves körüli volt ekkor. Azután csak pelusba volt hajlandó kakilni. Diétával sok folyadékkal elértük, hogy ne legyen kemény a kakija. Volt idõszak amikor bilibe kakált, majd újra csak pelusba. A széklete nem kemény, de mégis a fenekét összeszorítva lábujjhegyen szaladgál a lakásba és azt mondja nem akar kakilni. Majd bilibe kakilás szépen kialakult hosszabb idõre, tavaly februárban azonban 3 napra kórházba kellett mennem (indukált vetélésem volt, ami megviselt lelkileg). Ekkor anyukám és édesapja voltak vele. 3 napig nem kakilt, mert csak anyával volt hajlandó. Onnantól kezdve újra küzdünk ezzel. Volt, hogy 4 napig tartotta a kakit, de szerencsére a rost dús diétának akkor sem volt kemény. A téli szünet alatt nagy örömünkre újra kakilt bilibe és WC-be is, de most, hogy újra kezdtük az ovit megint visszatért a pelushoz.A kérdésem az, hogy miért van az, hogy egyszer sikerül, egyszer nem a bilibe kakilni. És miért nem sikerül sokszor még a pelusba sem, csak 2-3 próbálkozás után. A pelust nem szoktam rajta hagyni, ha látom, hogy nincs ingere. Mit tehetnék, hogy szépen a bilibe vagy WC-be kakiljon. Vagy egyáltalán akarjon kakilni. A kakilásnak szándékosan úgymond nem kerítünk nagy feneket, de sokszor a három négy napos kaki visszatartás, ami már az éjszakai pihenését is megzavarja számomra is megterhelõ lelkileg.
Válaszát elõre is köszönöm:
M-N. Andrea

Válasz >>>


Ha gyerek megy a közelébe, elsírja magát (2013-11-12 09:24:21)

Levélírónk ezt tapasztalta kiscsoportos korú lányánál, aki azonban a felnõttekhez egészen másként viszonyul. Miért van ez?

Jó napot!
Nekem most a lányom 3 éves és 9 hónapos, szeptemberben kezdtük az ovit. Az ovónéni azt mondja hogy nem nagyon barátkozik és ha közeledik hozzá az egyik kis gyerek, akkor nekiáll sirni! Csak a pedagogusokkal van el. Ez mitõl lehet!?

Válasz >>>


Egész nap az óvónéni szoknyája mellett ül... (2013-09-20 15:07:03)

Errõl panaszkodik Levélírónk, akinek alig 3 éves kislánya nehezen oldódik fel az óvodai környezetben. A gyerekek felé nem nyit, csöndes, zárkózott, sõt, még az ételt is elutasítja.

Üdvözlöm!
Problémám talán nem egyedi,mégis teljesen kétségbe vagyok esve.Kislányom most szeptemberben kezdte az óvodát,októberben lesz 3 éves.Bár nem volt kötelezõ,azt vettük észre,hogy kifejezetten vágyik gyermekek közé,legszívesebben egész nap a játszótéren lett volna,és bár kissé nehezen oldódik,fél-1 óra elteltével már nincs efféle problémája,rengeteget beszél,eleven gyerek.De az óvodakezdéssel jött a nagy bumm...egyszerûen nem ismerek rá.Az,hogy nehezen oldódik enyhe kifejezés.Egész nap az óvónéni szoknyája mellett ül,játszik ha az óvónéni fogja a kezét és megy vele,de ahogy megpróbálja otthagyni,õ is feláll,és követi.A többiekkel abszolút semmit nem hajlandó játszani.És nem az a kis locsi-fecsi lányka,akinek én eddig hittem,ha válaszol is,azt is csak halkan teszi,magától nem beszél.Látom hogy szomorú mikor otthagyom,borzasztóan elkeserít,egyszerûen nem értem miért ennyire éles ellentéte otthoni önmagának.Persze otthon fogadkozik hogy mekkorákat fog játszani a többiekkel,eljátssza,hogy õ az óvónéni,én pedig xY a csoportból...de a kapun belépve elszáll a lelkesedés.A másik pedig,hogy egy falatot sem eszik,meg sem kóstolja az ételt,rámondja hogy nem szereti,és inkább elsírja magát(ami idõnként hisztiben tör ki),részben azért is mert ugye megéhezik addigra,aztán megyek érte,itthon aztán ügyesen megebédel,majd dõl belõle a szó,és játszik,és hangoskodik...Mindenki csak a türelemmel jön,valóban csak ennyi a titok,és egyszer csak felszabadul,vagy komolyabb a probléma,esetleg pszichológus segítségére lesz szükségünk?

Válasz >>>


Alig múlt 3 éves és középsõs lesz jövõre? (2013-04-11 07:16:29)

Andrea kislánya januárban töltötte be 3. életévét, ám a vezetõ azt tervezi, jövõre legyen középsõs.

Tisztelt Óvónõ!

A következõ kérdésre keresnék választ, de visszaolvasva sajnos nem találtam erre megfelelõt. A kislányom Január végén született, és az itteni óvoda 2,5 kortól engedélyezi a beszoktatást. A vezetõóvónõ azt szeretné, hogy az egész kiscsoport a következõ tanévben középsõcsoportos legyen, azaz az Én idén januárban 3. életévét betöltött kislányom is és még hozzá hasonlóan jó páran, arra hivatkozva, hogy sok lesz a kiscsoportos. Ezt megteheti, vagy kérhetem azt, hogy maradjon kiscsoportos?

Elõre is köszönöm a válaszát:
Andrea

Válasz >>>


Kiscsoportos és nem tud talicskázni? (2013-04-03 20:17:49)

Többek között ezt és még sok egyéb „problémát“ megfogalmaztak Levélírónk 3,5 éves gyermekérõl az óvónõi. Aggodalmukat fejezték ki, hogy a kislány nem tud hátrafelé, ill. tyúklépésben járni sem, repülõ labdát elkapni, stb. Az anyuka már kezd kétségbeesni...

Kedves Óvónõ!
Kislányom 3 és fél éves , kis-nagy, vegyes csoportba jár az óvódában. 4 hónapja járt óvódába, amikor az óvónénik behívtak egy fogadó órára, ahol elmondták, hogy kislányom nem vette fel az óvodai szokásokat, sokat játszik egyedül, kérdésekre nem adekvát választ ad, beszédértési problémákat mutat, befelé fordulásból nehéz kibillenteni. Nagyon megijedtem, mert otthon egyáltalán nem így viselkedik. Barátságos, közvetlen, beszélgetünk, szívesen kezdeményez játékot. A családban senki nem ismert rá arra a leírásra, amit az óvónénik írtak. Sõt, amikor idegenek, vendégek jönnek, rövid idõn belül oldódik. Elvittem nevelési tanácsadóba, pszichológushoz, összesen kétszer kellett vinnem. Azt mondta a pszichológus, hogy nincs semmi baja, nem tapasztalt nála beszédértési problémát, meg lehet nyugtatni, ha hisztizik. Beszélgettek az oviról is, a pszichológus szerint mindazt, amit kettesben megkap figyelmet, azt az óvodában nem. Kezdtem megnyugodni, de megkaptam a kislányom mozgásszûrésérõl készült véleményt. Problémás területként jelölték meg a hátrafelé járást, páros lábbal ugrálást haladással, tyúklépést, labdába rúgást, egy lábon állást, futást és lépcsõzést. Kisebb mértékû eltérés tapasztalható: kúszás, mászás, járás elõre, repülõ labda elkapása, visszadobása, talicska, szökdelés helyben páros lábon. Speciális mozgásfejlesztést javasolnak. Valóban probléma lehet, ha ezeket egy 3 és fél éves gyermek nem tudja tökéletesen végrehajtani? Otthon kipróbáltuk a hátrafelé járást,egy lábon állást mindkét lábbal, futást és én nem láttam semmilyen furcsát a mozgásában. Kúszik, mászik, normálisan jár, tud ugrálni, a labdát idõnként elkapja. Az igaz, hogy a lépcsõn lefelé még nem váltott lábbal közlekedik, de felfelé 2 éves korától igen, és mostanában már egyszer-kétszer elõfordult, hogy lefelé is próbált. Természetesen elviszem foglalkozásra. Kétségbe kell esnem, hogy az óvónõk ennyi problémát látnak rajta és én ebbõl semmit nem vettem észre? Tény, hogy idõnként hisztis, akaratos, de szerintem ez életkorából is fakad. Érdemes lenne óvodát váltanunk? Válaszát elõre is köszönöm!

Válasz >>>


Ha sírsz, megbüntetlek! (2013-03-25 07:29:52)

Levélírónk 3 éves kisfia egész nap sír, szorong az óvodában. Az óvónõk ilyenkor büntetésképpen eltiltják a csoportba járó nõvérétõl vagy egyszerûen büntetésbe küldik.

Üdvözlöm.
A kérdésem önhöz az lenne van egy 5 éves kislányom és egy 3 és fél éves kisfiam,2012 szeptemberében kezdték el mindketten az óvodát a kislányommal az elsõ perctõl kezdve zökkenõmentes volt a dolog de a kisfiam sírva kezdte és ez a mai napig nem változott. Õ egy eléggé érzelmes gyermek és azt vettem észre hogy nem igazán szereti sem a dada sem pedig az óvónõ hogy ilyen.A gond nem is azzal van hogy sír amikor otthagyom hanem inkább azzal hogy itthon is azon stresszel még hétvégén is hogy neki mennie kell.Már többször kértem az óvónõt hogy segítsen nekünk ezt a problémát megoldani mert egy elég eszes kisgyerek és õk gyakorlatilag azt sem tudják hogy"beszél"mert ha sír azzal büntetik hogy nem mehet oda hozzá a testvére és az óvónõ is közli vele hogy nem beszélek veled mert sírsz.Szerintem bizalmát vesztette az ott lévõ felnõttekkel szemben . Köszönöm válaszát. Még talán annyit hogy az óvodán kívül nagyon közvetlen mindenkivel és keresi a gyerekek társaságát az óvodába pedig ahányszor megyek értük azt látom hogy a kislányom játszik õ pedig vagy félre van ültetve vagy pedig sír.

Válasz >>>


Van olyan gyerek, akinek nem sikerül a beszoktatás? (2013-02-28 14:42:17)

Errõl érdeklõdik Levélírónk, akinek nap, mint összeszorul a szíve, ha kislánya sírva tiltakozik a bölcsõde ellen. Tanácsok a hatékony beszoktatás érdekében.

Tiszteletem!

Lehet hogy túl korán írok, de nem tudom hogy mit és hogyan is csináljak. A kislányommal (2 éves) a héten kezdtük a bölcsit. Addig amíg ott vagyok, minden rendben. Persze próbálok a háttérben meghúzódni, hogy játszon a kispajtásaival, de ez csak ideig óráig megy, mert ahogy valami eltereli a figyelmét egybõl elkezd keresni engem. És persze visz játszani. Eddig egyszer tudtam kimenni (wc-re) a szobából, amikor jöttem vissza már hallottam az üvöltését. Mint akinek a lábát vágták volna le.... Sajnos olyan típus, hogyha elkezd sírni és nem tud megnyugodni akkor mindent összehány. Hát most is ez lett a vége. A gondozó nénitõl meg kifejezetten elzárkózik. Így õ nem is tudja megnyugtatni. Nem keresi a társaságát, ha hozzászól "rámorog", ha megsimogatja, ellöki a kezét. Én úgy gondolom, hogy ez azért van, mert a csoportban van három iszonyatosan rossz kisgyerek akit folyamatosan "nevelni" kell. Szegény kislányom meg azt hallja, hogy az a néni akivel neki jóban kellene lenni egész nap csak szabályoz.... persze nem õt, de több erõteljes beszédet hall, mint kedves hozzászólást tõle. Amikor neki szól akkor nagyon aranyos a gondozó néni, de hát másokat meg meg kell nevelni... Valahogy nem érzem azt hogy a lányom egyáltalán be tudna szokni a bölcsibe. Ahogy felhozom neki hogy megyek wc-re, papírzsebkendõért stb. akkor egybõl fogja a kezem és jönni akar õ is. Megszökni nem akarok, mert az megint nem jó. A gyerek elõtt próbálok erõs lenni és "kemény" de szinte egész nap görcs van a torkomban (eléggé érzékeny típus vagyok). Igazából szerintem lelkiismeret furdalásom is van, hisz nem lenne muszáj bölcsibe járatni a gyereket mert úgy néz ki hogy hamarosan kistesó érkezik, de így talán nekem is könnyebb lenne a késõbbiekben, ha egyáltalán sikerül. Mit tudok ilyenkor tenni? Vannak olyan gyerekek akiknek nem sikerül a bölcsõdei beszoktatás?

Válasz >>>


Fenékre csapás: motiválás a játékra? (2013-02-01 14:35:06)

Menj már játszani! - szólt az óvónõ és a 2,5 éves, beszoktatás miatt sírdogáló kisfiú fenekére csapott. A gyermek azóta nem akar menni a szóban forgó családi napközibe.

Kedves Óvónõ!

Kisfiam 2,5 éves. Családi Napközibe kezdtünk járni, hogy a szeptemberi ovis kezdés ne legyen teljesen új a számára! 8 alkalommal voltunk eddig....ebbõl az utolsó két alkalommal elmentem 1, illetve 2 órára. Az elején volt némi sírás, de 15 perccel az elválás után felhívtam az óvónénit és megnyugtatott, hogy már nincs sírás, és a játékba is be-be áll a fiam! Egy héten 2X járunk, az utolsó alkalom egy szerdai nap volt. Csütörtökön egyfolytában mondogatta, hogy nem ovi, nem ovi.....én mondtam neki, hogy most nem megyünk, de szólok, ha menni fogunk (hétfõn). Pénteken sírva kérdezte, hogy nem ovi? Nem hagyom ott? (minden éjszaka többször felsírt)Ez már kicsit gyanús lett! Leültünk és kezdtem kifaggatni, hogy miért nem szeretne oviba menni? Kérdeztem, hogy történt-e valami, amit elmondana? Mivel még nem beszél tisztán, elmondta és mutogatta, hogy az egyik óvónéni ráütött a popsijára, mert nem játszott! Nem tudom, hogy hogyan kezeljem ezt a helyzetet....Mélységesen felháborít! Mi itthon soha nem verekszünk! Nem tudom, hogy "csak" noszogatás kép ütött a popsijára az óvónéni (és mivel nem volt túl jó hangulatban az elválás miatt, ez rosszul érintette), vagy direkt, de semmiképpen nem szeretném hogy ez újra megtörténjen! A kisfiam nagyon jó szándékú, kicsit érzékeny, szófogadó gyermek!
Tudna tanácsot adni, hogy mit tegyek?
Köszönettel: Krisztina

Válasz >>>


Bölcsõde és szoptatás? (2013-01-24 08:59:33)

Lívi 2 éves kislányának nehezen megy a bölcsõdei beszoktatás, a helyzetet pedig csak nehezíti, hogy anyukája még mindig szoptatja.

Tisztelt Óvónõ,

Kislányom (2 éves) október végén kezdte a bölcsõdét. Az elsõ pár napban úgy tûnt, minden rendben lesz, de aztán fordult a kocka... Hosszú hétvége, betegségek, ünnepek következtek, így a múlt évben összesen 20 napot jártunk. Egy hét után már nem is hagyhattam a csoportszobában, mert sírt, és a gondozónõk szerint, jobb volt, ha vele maradtam. Most, 2 hónap elteltével pedig ordít, már az itthoni készülõdés közben is. Õ nagyon kötõdik hozzám, és még szopik is, fõként este. Elkezdtem ugyan a leszoktatást, de úgy vettem észre, hogy a helyzetet ez még súlyosbította, attól tartok, hogy túl nagy megrázkódtatást jelent számára. Védõnõ és orvos is azt tanácsolta, a szoptatásról leszoktatást halasszam tavaszra, hiszen az anyatej valamelyest megvédi az oly gyakori bölcsõdei fertõzések ellen is. Két hét múlva munkába kell állnom, s most ott tartunk, hogy a gyerek délig van a bölcsõdében, de sajnos nem érzi jól magát. A probléma csak az, hogy vissza kell mennem dolgozni, s a bölcsõdén kívül a gyermekvigyázásra más lehetõségünk nincs. Ön mit javasol annak érdekében, hogy a gyermekem ne szenvedjen, és ne okozzon ez az elválás maradandó sérülésket a lelkében?
Üdvözlettel,
Lívi

Válasz >>>


Következõ 10 beszoktatás


OVI.HU
KIEMELT HIRDETÉS
  Kovácsné Éva
(Babysitter)
Budapest, Zugló és környéke
h-p, és hétvége, este-éjszaka
  Bóbita Varázspalota Magánóvoda
(Pedagógusi állást kínál)
Budapest
Óvodapedagógus
Versenyképes
  Varázsfelhő Magánóvoda
(Pedagógusi állást kínál)
Budapest
óvodapedagógus
egyéni megállapodás szerint
  Plum Pudding Óvoda
(Pedagógusi állást kínál)
Budapest
óvodapedagógus
versenyképes
  Telki Óvoda
(Pedagógusi állást kínál)
Telki
óvodapedagógus
pedagógus bértábla+egyéb kiemelt anyagi juttatások
Forum
  Szülői vélemények zuglói általános iskolákról....
  Aludj jól gyermekem!
  Két tannyelvû általános iskola
  Nehezen kezelhetõ gyermek
  Miért nincs iskolaelõkészítõ osztály?
  Logopédus , Szenzoros integrációs terapeuta - Vác és környéke
  Montessori iskolát keresek!
  A mese hatása a gyermekekre
  Ikrek együtt vagy külön?
  tapasztalatok a Waldorf-pedagógiával
  Asperger szindróma
  Autista óvóda
  Franciaorszagban élek
  Autista a gyerkőc?
  Ovikeresés
  Figyelemzavar - hiperaktivitás
  külföldi ovik
  Magán vagy állami??
  meleg allergia
  mit tegyek még?
  HIRSCHSPRUNG-BETEGSÉG
  Gyermekpszichológus
  konyvek kulfoldre
  Óbudán keresek iskolát
  Ikrek
  Milyen iskolaba jarjon?
  Fóti Montessori óvoda
  Kamaraerdei Kerekerdő ovi
  Ismét váltsak vagy maradjunk?
  vírusos szemölcs
Óvónõ válaszol
  Iskolaérettségi vizsgálat
  Kistesó érkezik: család vagy óvodakezdés?
  Kisfiam retteg a szakállas bácsitól!
  Diszlexia, diszgráfia: óvodásnál miért nem állapítják meg?
  Nehéz óvodai beszoktatás
  Szobatisztasági és beszoktatási nehézség: amikor a bajok csõstül jönnek
  Traumatizáló repülõs nyaralás
  Még az unokaöccsétõl is fél
  A barátaimat szeretem, az óvó nénit nem!
  Beszoktatás: a gyerek nem érett az óvodára?
  Menjen vagy maradjon? A szülõk dilemmája az iskolakezdésrõl
  Szeretem az ovit és szeretem a kistesómat!
  Iskolaérettség: a döntés joga csak az óvónõé?
  Hirtelen fordulat: mégiscsak küldjük suliba?
  Fékevesztett feszültségek
  Muszáj beíratnom az iskolába?
  Retteg a zajoktól
  Az ovira nem akar emlékezni
  Kerüli a gyerektársaságot
  Okos, ügyes, de zárkózott
  Óvodaköteles vagy sem?
  Anya, ne hagyj itt!
  Elkezdjem a munkát vagy sem?
  Társas magány a vegyes csoportban
  Nem barátkozik senkivel
  Átlagon felüli gyermek: hogyan támogassuk?
  Óvodai visszaszoktatás
  Van helyünk, de nem a körzetes oviban...
  Agresszíven játszik? Vagy csak fiúsan ?
  Burkolt üzenet: Rám is figyeljetek!