Erika 3 éves kisfia idén kezdte az óvodát. Míg korábban példásan, fegyelmezetten, összeszedetten viselkedett minden helyzetben, addig az óvodában már-már kezelhetetlenné, fegyelmezetlenné vált. Mi lehet az oka? Hogyan lehet segíteni a problémán?
Kedves Óvónõ!
Gyermekem szeptemberben(3)évesen kezdte az óvodát,korábban egyszem unokaként és gyermekként minden figyelem rá szegezõdött, de természetesen igyekszünk következetesen nevelni. Korának fejlettebb szinten van, ezt a gyermekorvos és az óvodapedagógusok is megerõsítették, mind a memóriája, mind a számlálási képessége terén, már aszámkép fogalom kis mûködik nála. Bárhová mehettem vele mindig illemtudóan viselkedett, köszönt, étkezésnél is kultúráltan használta az evõeszközöket, stb. A beszoktatás is zökkenõmentesen zajlott, nem sírt, viszont a társai felé nehezen nyitott, mindig a felnõttek társaságát kereste az óvodában is, mivel itthon is felnõttekkel játszott, töltötte a napjait. Az óvónõk jelezték felém, hogy amíg a reggeli gyülekezõnél csak néhány gyermek van a csoportban és egyénileg is tudnak vele foglalkozni, addig nincs semmi probléma aviselkedését illetõen, mikor azonban a csoport másik fele is megérkezik, már viselkedési problémái lesznek. Foglalkozásokon bohóckodik, berregteti az ajkát,körjátéknál elfekszik és mosolyog a saját butaságán, ezt sajnos magam is láthattam a nyílt nap folyamán. Étkezésnél külön asztalhoz kellett ültetni az óvodában, mivel ott is "produkálta" magát, köpködött, néha belecsípett társaiba, nem rendeltetésszerûen használta az evõeszközöket. Mióta külön ül ezek a problémák leredukálódtak. Délutáni alvás után, mikor már kevesebb gyermek van a csoportban újból fegyelmezetten "normális" módon viselkedik. Két éves kora óta éjjel-nappal megbízhatóan szobatiszta, az utóbbi hónapban azzonban kétszer is bepisilt az óvodában, délután kirakózás közben felállt és elengedte a vizeletét, nem szólt csak a társai az óvónõnek. Ugyanakkor szereti mindkét óvónõjét és szeret óvodába járni, bár a gyermekek kezdenek tartani tõle durva és szokatlan viselkedése miatt. Kérném szépen tanácsát mit tehetnék, hogy gyermekem tudjon szocializálódni és viselkedni az óvodában is! Válaszát megköszönve: egy aggódó édesanya, Erika.
Válasz:
Kedves Erika!
Kérdésében, úgy vélem, ott a válasz is. Ön figyelmes szülõként felfigyelt rá, hogy kisfia csak bizonyos szituációkban válik fegyelmezetlenné, nehezen kezelhetõvé. Ez pedig akkor van, mikor látványosan megnõ a csoport létszáma, ergo õrá kevesebb személyes figyelem jut a felnõttek részérõl. Ez persze nem róható fel az óvónõknek, hiszen egy 25-30 fõs csoportban muszáj megosztaniuk a figyelmüket.
Kisfia ezt minden jel szerint zokon veszi, hiszen, mind életkorából kifolyólag (3 évesen még erõteljesen a felnõtt-centrikusság dominál a gyerekeknél), mind családi elõzmények tekintetében (sokáig õ volt az egy szem unoka, gyermek), megszokta és elvárta a kitüntetett figyelmet.
Ezt a helyzetet célszerû lenne úgy kezelni, hogy minél több egyéni feladattal megbízni akár foglalkozásokon (pl. tartsa a varázs zsákot, amibõl a foglalkozás eszközeit elõvarázsolja az óvónõ), akár a mindennapi tevékenységekben, pl. ebédnél (õ lehet az étkezés-felelõs, aki figyeli a csukott szájjal evést, a szalvéta használatát, stb.) Ezekben a helyzetekben valószínûleg nem fogja magát produkálni, hiszen „kiemelt pozíciójában ez megengedhetetlen“. :)
Ez a kis plusz foglalkoztatás megtérül az óvónõknek is, akik remélhetõleg nyugodtabb körülmények között vezethetik a csoport mindennapi életét. Az idõ elõrehaladtával, a felnõtt-centrikusságról a kortársai felé való odafordulással, valószínûleg egyre fegyelmezettebbé válik majd gyermeke.
