Levélírónk egyre nehezebben tolerálja, hogy másfél éves kislánya nevelésébe egyre többször beleszól, közbeavatkozik a nagymama. A problémát csak tetézi a szülõ és nagyszülõ egymással ellentétes nevelési nézete.
Kedves ovono!
Szeretnek tanacsot kerni egy szmelyes jellegu problemaban. Masfeleves kislanyom van, akit nagyon szeretek. Mit tehetek, akkor ha hogy ha szeretnem nevelgetni gyerekem es a nagymama tobbszor ellenkezik velem. Ugy erzem kesobb ez problemat okozna mikor a gyerek meg jobban felfogja a dolgokat. Nem termeszetem a gyerekem szigoru fenyitese. De ha neha raszolok akor azonnal partfogasa ala veszi a gyereket.
elnezeset krem , hogy ilyen szemelyes problemaval jovok.
Elore is koszonom valaszat
Válasz:
Kedves Levélíró!
A gyermek nevelése mindenek elõtt a szülõk feladata és kötelessége. A nagyszülõk, - sokszor csak merõ jó szándékból, - gyakran beleszólnak a nevelésbe. Nagyon nehéz megtalálni azt a láthatatlan határvonalat, hogy a kéretlen tanács mikortól számít már egyfajta belekotnyeleskedésnek. Ezt csak és kizárólag Ön és a másik szülõ tudhatja. Ha úgy érzi, úgy látja, hogy a nevelésbe való beavatkozás már túl sok és netán ellenkezik is a szülõk nevelési elveivel, akkor feltétlenül üljön, üljenek le beszélni a nagyival. Mindezt persze kizárólag úgy lehet megoldani, ha a gyermek nem lesz közben szem-, és fültanúja a beszélgetésnek. Egyeztessék nevelési elveiket, ill. hogy kívánják-e a nagyi részérõl jövõ ilyesfajta segítségnyújtást.
Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy az ellentmondásos, egymással merõben ellentétes nevelési elvek károsak és veszélyesek lehetnek a gyermek egészséges személyiségfejlõdésére. Ezt a tényt is érdemes lenne megbeszélni a nagymamával. Egy higgadt, kiadós beszélgetés sok vélt vagy valós sérelemre fényt deríthet és megoldást jelenthet, éljenek vele!
