Kislányom viselkedése miatt fordulok Önhöz,mert már elviselhetetlenek a mindennapok.
Csenge 3 éves lesz ősszel.Rendkívül okos,fejlett gondolkodású, mégsem tudjuk vele megbeszélni,hogy mit miért tesz,hogyan kellene viselkedni...stb.
Úgy gondolom,hogy következetesen nevelem,neveljük.Ha azt mondom,nem,azt úgy is gondolom,de ő mindent megmagyaráz,nem fogadja el,ha vmit tiltok neki.Sokszor mintha ott sem lenne.A legújabb,hogy befogja a fülét.
Ráadásul eszméletlenül hisztis és féltékeny a kishúgára.Ha a kicsi kitalál vmit,vagy elindul pl.a hinta felé,akkor természetesen a nagyobbik is hintázni akar,és olyankor már majdnem vérre menően civakodnak. Ez a hintás eset pár napja történt.Próbáltam a nagyobbat megnyugtatni,és ígértem,hogy a kicsi után ő jön,de tobábbra is kapaszkodott a hintába (persze a kicsi). Lefejtettem nagy nehezen a kezét,és leültettem a padra.Mondtam neki, hogy hagyok időt,hogy átgondolja a dolgokat és megnyugodjon,mert ha továbbra is hisztizni fog, akkor hazamegyünk.
Aztán a kicsit hintáztattam,aki pár perc múlva átengedte a testvérének a hintát.
Mindig újabb dolgot talál ki,amin lehet problémázni.Eddig szépen mosta a fogát,sose volt gond ezzel.Ő mosta előszőr,majd "besegítettem" neki.Mostanában szószerint kiejti a kezéből a fogkefét,hogy ő nem tud fogat mosni.Ha segíteni próbálok, hisztizik,összeszorítja a száját. Próbáltuk megvonással, hogy nem kap vmit,pl. nem nézhet mesét,amíg meg nem mossa a fogát,amit úgy néz ki, hogy megért,elfogad,de mire a csaphoz érünk kezdődik minden előről.Tudom, hogy nem helyes,de már lefogtam, és megmostam neki a fogait,és közben mondtam, nem bántom, nem akarok erőszakoskodni, de csinálja meg, amit megkell, de minden hiába.Hogyan kellene kezelnünk Őt?
Kérem, adjon vmi használható tanácsot!
Köszönettel,
Ica
Válasz:
Kedves Ica!
A nagyobbik gyermekénél tapasztalható magatartási problémák valószínűleg a testvérféltékenységre vezethetők vissza, így véleményem szerint érdemes lenne ebből az aspektusból megközelíteni a kérdést. Nagylánya fegyelmezetlensége valószínűleg abból ered, hogy ő is legalább annyi figyelmet és egyéni foglalkozást ki akar magának eszközölni, mint amennyit kishúga (fiatalabb kora miatt) kap. Ha sikerülne egy picit több időt szentelni a nővérkére, (tudom, ez egyáltalán nem könnyű feladat egy ekkora családban), úgy minden valószínűség szerint csökkenne a problémásság is.
Másik tanácsom a játékos, sok-sok mesébe ágyazott problémamegoldás. Pl: Mese a fogtündérről, aki minden éjjel megszámolja, hány egészséges foguk van a gyerekeknek, hányat mostak tisztára este. A fognaplóba (amit Önök készítenek el együtt) a tündérke az éj leple alatt beír egy csillagot, ha aznap tökéletesen tisztára lettek mosva a fogacskák. Ha összegyűlik pl. 10 csillag a naplóban, jutalom jár érte. (Pl.: egy új fogkefe, egy „varázslatos” gyermekfogkrém…stb.)
Ilyen és hasonló mesés eljárással csodákat lehet elérni, nem csak a fogmosás terén, de más problémákkal kapcsolatban is. (Pl: Hogyan lett Panni jószívű? Mese az irigy kislányról, aki egy varázskő segítségével megváltozott…)
Az ötletek tára végtelen, éljen vele Ön is!
