... de az anyuka nem így látja 6 éves kislánya helyzetét. A gyermek, - amióta megtudta, hogy iskolába fog menni, - éjszakánként gyakran bepisil és szinte kifordult önmagából. Felmerült tehát a kérdés: menjen iskolába vagy maradjon oviban?
Tisztelt Óvónõ!
Idén áprilisban lesz a lányom 6 éves. Az Óvónõje szerint érett az iskolához, de én nem így látom.Szépen rajzol, minden betût ismer,keresztneveket önállóan leír...szóval agyon van dícsérve.
Középsõ csoportba alig járt 3 hónapot, most is több mint 2hónapja betegeskedik. Az óvónõ fõ indoka,hogy ne válasszam szét azoktól akikkel együtt járt bölcsibe(6 fõs lánycsapat).
Mióta megtudta a hírt,hogy iskolás lesz
megváltozott.Sokszor bepisil éjszaka.Nem akar szótfogadni,mert õ már nagy ,Õ tudja egyedül....Az úttesten is egyedül akar átmenni körbenézés nélkül, szerinte elég hallani, hogy jön-e az autó.Nem tudja türelmesen kivárni míg a felnõttek beszélgetnek, hisztizik,hogy õt miért nem hallgatják meg.Az édesanyám ilyenkor lekiabálja mire a lányom válasza "utállak mama!" Fiam 18 éves, vele sem tudok beszélgetni, mert nekimegy a fiamnak ,rugdossa és azt mondja ,hogy én csak az õ anyukája vagyok..Szóval tanácstalan vagyok.Nagyon félek,hogy maximalista beállítottsága miatt kudarc éri, és visszacsinálni nem lehet,2-3 hét múlva már beiratkozás van. menjen vagy maradjon Ön szerint? Edit-aja
Válasz:
Kedves Edit!
A leírtak alapján úgy vélem, iskolaérettséggel kapcsolatos aggodalma megalapozott. Kislánya minden jel szerint szociálisan még nem érett a sulira. Hogy mibõl gondolom mindezt?
A már kialakult szobatisztaságot követõ bepisilés szinte minden esetben szorongást jelez. Ha gyermekénél kizárhatók a szervi okok, joggal feltételezhetõk a fentiek. A szorongás kiváltó okára lehet gyanakodni abból, hogy MIKOR kezdõdött el a bepisilés. Mint írja, a nedves ébredések az iskolába lépés bejelentésétõl kezdve jelentkeztek. Szociális éretlenségre utalhat továbbá, ha a gyermek nem tudja türelmesen végighallgatni a felnõtt közléseit, ill az is, ha az iskolakezdés hírétõl nem lelkessé, hanem érzelmileg labilissá válik.
Sorai alapján úgy gondolom, Önnek igaza van, mikor megkérdõjelezi gyermeke szociális érettségét. Ha az óvónõkkel nem tudnak közös nevezõre jutni e téren, javaslom, kérjék ki Nevelési Tanácsadó szakvéleményét is. Fontos, hogy az egyéb körülményekrõl (pl. éjaszkai bepisilés, stb.) õk is tájékoztatva legyenek.
