Ezen rágódik Levélírónk kisfiával kapcsolatban, aki márciusban töltötte be a 6. életévét. A gyermek némi lemaradást mutat bizonyos területeken, ám nagyon szeretne barátaival együtt iskolába menni õsztõl.
Tisztelt Óvónõ!
Kisfiam márciusban töltötte be a 6. életévét.Nagyon sokat gondolkodom beírassam-e idén iskolába. Vidéken lakom egy faluban. Az óvoda csodálatos, sok városi intézmény megirigyelhetné a felszereltségét, az óvónõk nagyon kedvesek odaadóak. Kisfiam szereti a csoporttársait, van több jó barátja is. Én is megismertem a szülõket jó kis osztály lenne az Övék. ( Kivétel, hogy tudom, pár problémás gyerek lebukik majd hozzájuk.) Nagy a vízválasztó az ovi és az iskola között. Sok a nagyobbak közt az agresszív kötekedõ tanulni nem akaró, a többieket hátráltató, hátrányos helyzetû visszamaradott gyerek. Káromkodnak, verekednek, a tanárokat semmibe veszik, ezért több tanár is a kiabálással próbál célt érni. Így a pár jó és illemtudó gyerek is kénytelen, az egész órát átható fegyelmetlenséget és kiabálást elviselni, úgy érzem ezzel megfosztva õket attól, hogy minél széleskörûbb ismereteket szerezhessenek és szívesen jókedvvel menjenek az iskolába. (Kislányom most 2. osztályos és panaszkodik, hogy még a választható néptáncóra is csak az ordibálós fegyelmezéssel megy el.) Ugyanakkor sok más vélemény szerint ez a városokban sincs másképp, sõt... Az óvónõk szerint kisfiam mindenben részt vesz, figyel, a feladatokat megoldja, állítólag még a renitens gyerekekre is jó hatással van. Én viszont úgy érzem( ez a nyílt napokon is csak megerõsödött bennem) szinte õ legfiatalabb a csoportjában, a többiek nagy része egy évvel, vagy legalább fél évvel idõsebb nála. Választékosabban kifejezik magukat. Kifejezõbben határozottabban rajzolnak és színeznek, várják az iskolát. Kisfiam is ragaszkodna az iskolához merthogy mennek a barátai is. Akik viszont visszamaradnak még egy évet tényleg alatta vannak az átlagnak. Nem ismerjük a mostani középsõ csoport összetételét. Válasszam inkább a biztos jó képességû barátokat, ahol esetleg az én fiam lesz a kicsi nehezebben tanuló, de akikhez könnyekig ragaszkodik, vagy válasszam a bizonytalant, a még egy év játékot. Érdeklõdtem tõlünk 25 km-re lévõ város kéttannyelvû iskolájáról, mondtak róla jót is rosszat is. Az biztos hogy nagyobb a nyugalom, valószínûsítem, hogy szélesebb ismeretanyagot sajátítanak el (persze fizetõs). Ugyanakkor elszakítanám a barátaitól.A nevelési tanácsadóba az én kérésemre jártunk (az óvónõk nem tartották szükségesnek) ahol csak még jobban összezavartak. Az eredmény lényege az volt hogy még beérhet a gyerek. Bár a vizuális feladatokban nagyon jó, a hallásra épülõ feladatokban még nem az igazi. Nem tudta visszamondani a mesét, az emberábrázolása is kezdetleges. Gondolkodnia kellett a lakcímünkön, sõt még az én nevemen is. Az is igaz hogy zavarban volt, idegen helyen idegen emberekkel és hosszú ( 2 órás) elfoglaltságról volt szó. A végén megkérdezte a gyereket õ mit szeretne, erre a fiam befogta a fülét. ( nem szokott ilyet csinálni) A nevelési tanácsadós hölgy ebbõl azt szûrte le hogy elzárkózik az ellen hogy az óvodában maradjon. Tehát beírta hogy menjen az iskolába, holott az elmondottak alapján, a szakmai szempontokat figyelembevéve úgy tûnt még egy év ovit fog javasolni. Nem tudtam hová tenni a dolgot. Most mit tegyek? Menjen, talán a többiekhez képest túl fiatalon de a megszokott osztályával, vagy maradjon és még van egy évünk választani falusi vagy városi iskola között, de esetleg ezzel megkockáztatok egy lelki törést nála. ( Én Budapesten születtem , jártam iskolába és éltem 26 évet, a fõvároshoz képest nehézkes itt a közlekedés,( bár van autóm, de sok idõ elmegy az utazgatással, helyben meg nincs választási lehetõsége az embernek.)( Vállalkozásunk miatt nem jön szóba a visszaköltözés.) Tehát menjen iskolába vagy maradjon? Elégedjek meg a falusi iskolával, mert manapság sajnos olyan a világ, hogy nagyon sok brutalitással találkoznak már kisiskolás korban bárhol, legyen az város vagy falu? Menjen a barátaival? Vagy még egy évet adjunk a fejlõdésre és a magabiztosságra? Elõre is köszönöm a válaszát erre a kissé összevissza levélre.
Válasz:
Kedves Levélíró!
Ön lelkiismeretesen mérlegre tette az õszi iskolakezdés mellett és ellen szóló érveket, ám bizonytalan abban, hogy melyek nyomnak többet ill. kevesebbet a latba. A válasz, a döntés joga az Ön kezében van. Ön ismeri igazán a kisfiát, így Ön tudja azt is, mi viselné meg jobban a lelkét: a várható esetleges kudarcok, elnyomottság érzése a többiekkel szemben, vagy a barátaitól való elszakadás? Jómagam objektíve az elsõt tartanám döntõbbnek, ám hangsúlyozom, hogy mindezt kisfia személyes ismerete nélkül feltételezem. Érdemes lenne megismerni a jelenlegi középsõ csoportos közösséget, ahol talán lesznek olyan szimpatikus gyerekek, akikkel szorosabb barátságba kerülhetne gyermeke.
Jómagam inkább a plusz egy év óvoda mellett voksolnék, de mint írtam, a döntés az Ön kezében van és gyermekét Ön ismeri igazán. Biztos vagyok benne, hogy jól fog dönteni, hiszen sorai megfontolt, tudatos szülõi hozzáállásról tanúskodnak.
Akár az óvodában maradás, akár az iskolakezdés mellett dönt, mindenképpen ajánlom figyelmébe az „Iskolaérettség játszi könnyedséggel“ termékcsomagokat, melyeket megtekinthet és megrendelhet a fenti, képes linkre kattintva. Ezen játékok segítségével örömteli, szórakoztató módon készítheti fel kisfiát az iskolai életre.
