Ezt állapították meg Levélírónk kisfiáról, aki 2006. októberében született. A gyermeknek mind az emberábrázolása, mind ceruzahasználata elmarad a kívánt szinttõl, valamint szociális éretlenséget is tapasztaltak nála. Hogyan tudná õt segíteni édesanyja is?
Tisztelt Óvónõ!
2006 októberében született kisfiamnak idén iskolába kellett volna mennie. Ma volt az iskolaérettségi felmérés, amely azt állapította meg, hogy a gyermek nem iskolaérett. A felmérés után szóba került, hogy a gyermek nagyon szorong, feszeng, nem tudja kinyilvánítani mit is szeretne, a feladatok elõl meghátrál és folyamatos segítséget ér a rajzolás során. Emberábrázolása jóval elmarad a korabeli átlaghoz képest (kb. egy pálcikaember nagy fejjel és nagy hassal). Nem tud hosszú távon odafigyelni, ceruza fogása merev, a logopédus tanárnénink azt mondta még nyelvileg is van mit fejlõdni(kb. 3-4 hang még mindig nem megy, pedig már 2 éve járunk logopédushoz). Emlékezõ képessége viszont nagyon jó, bármit megjegyez pillanatok alatt. Nekem az lenne a kérdésem, hogy mit tudok tenni annak érdekében, hogy a következõ felmérésig valami változzon ezekben a hiányosságokban, vagy hogyan tudom a legjobban fejleszteni kisfiamat? A fejlesztõpedagógus ajánlott már ötleteket, de egyik sem hozta meg a várt hatást. Az nagyon nagy baj, ha ennyi problémánk van 6 évesen? A felmérés után azt javasolták, hogy ha nem múlik el a szorongás, nyár végén induljunk el pszichológushoz. Nem kellene azt most elkezdeni? Elõre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: I.I.
Válasz:
Kedves Levélíró!
Kisfia vélhetõleg mind szociálisan, mind pszichés területen éretlenséget mutat. Az Ön által említett problémák igen összetettek, melyre nem igazán lehet néhány mondatos iránymutatást adni. (Jómagam is két éven át tanultam a fejlesztõpedagógiát.) Elõbbiek ellenére azért megpróbálok némi támpontot adni a továbbiakhoz.
Az elsõ és legfontosabb dolog, amit a lehetõ leghamarabb el kellene kezdeni: a mozgásterápiás gyakorlatok NAPI VÉGZÉSE. Fontos, hogy ennek során egyensúly-, irány-, téri tájékozódást segítõ gyakorlatok is legyenek. (Érdemes ötletet kérni ehhez a fejlesztõpedagógustól) A testséma, így az emberábrázolás is csak ennek nyomán fog fejlõdni. A testkép, a testrészeink tudatosodása cselekvésben (mozgás közben) rögzül leginkább, ezért is a fejlesztõpedagógia alappillére a mozgásfejlesztés. Fontos, hogy a nagymozgásos gyakorlatok mellett a finommozgást (kéz ujjainak összehangolt mozgását) is hatékonyan fejlesszük. Ez nem keverendõ össze a grafomotoros (írómozgást célzó) fejlesztéssel! A garfomotorika, a ceruzával való bánni tudás csak a finommozgás megalapozása után várható el. A finommotorika fejleszthetõ a különbözõ barkácsjátékok, fûzõcske, vágás, ragasztás, hajtogatás, pötyizés, tépés, stb. tevékenységek nyomán. Gyakorolják ezt is minél többet!
A mozgás-, és testséma fejlesztésen túl rendkívül fontos még a percepció (észlelési folyamatok) tökéletesítése is. A fenti három terület (mozgás, testséma, percepció) együttesen határozzák meg, hogy a gyermek milyen tanulási képességekkel rendelkezik ill. fog rendelkezni.
Elõbbieken túl engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljam az „Iskolaérettség játszi könnyedséggel“ termékcsomagokat, melyekben egyebek mellett megtalálható „Játékos suliváró“ c. könyvem is. (Megtekinthetõ és megrendelhetõ a fenti, képes linkre kattintva) Szeretettel ajánlom továbbá az általam alkotott „Suli-nyitogató“ fejlesztõkártyát is (ez egy SMS áráért letölthetõ itt az oldalon).
