Levélírónk nagycsoportos gyermekénél iskolaérettségi vizsgálatot végeztek, ám az emberábrázolás tekintetében kétségek merültek fel az édesanyában. Mi van, ha csak egyszerûen megtanítják a gyereknek, mit hova és hogyan rajzoljon? Mikortól mondható, hogy ténylegesen kialakult a testséma?
Kérdezném, hogy az emberábrázolás az iskolaérettséget felmérõ tesztekben, a gyermek saját maga által felfedezett testrészek ábrázolását hívatott jellemezni avagy ha megmutatjuk mit és hogyan kell ábrázolni és az utánozni tudja akkor ennek eredménye a valós eredmény? Segítség nélkül mínusz 2 év. Ez jelentõs! Iskolaérettnek mondják, mit okozok ha visszatartom? Köszönettel:N.Zs.
Válasz:
A testséma, azaz vizuális (látási) - poszturális (testtartás, testhelyzet) testkép kialakulása sok tényezõtõl függ. A látási-mozgásos tapasztalatszerzés útján változatos módon, cselekvés közben (!) tudatosul benne testképe, azaz ténylegesen kialakul az ún. testséma. (t.i.: látja, érzi, mozgás és tapintás útján tudatosul benne testképe). Ez nem egyenlõ azzal, ha valaki megtanítja az emberi test lerajzolását. Ebben az esetben ugyanis csak a rajzolás mozdulatainak „bemagolásáról“ van szó, ami mögött nincs tényleges megtapasztalás, valós testkép. Ez abban pillanatban kiderül, mikor egy testséma vizsgálat során nem ismeri fel saját adott testrészeit, ill. nem tudja beazonosítani azokat. Nagycsoportban már nem csak a fõbb testrészeket, de a finomabb testrészeket is többé-kevésbé megkülönböztetik a gyerekek. Az emberábrázolás általában kétdimenziós (körvonalas) megjelenítésû és minden fõbb testrész arányosan, a többi testrészhez pontosan érintkezve válik láthatóvá. Az arányosság egyik kulcskérdése a fej-törzs aránya, azaz utóbbi legalább kétszer akkora legyen, mint az elõbbi. Természetesen most nem tudom Önnek minden részletre kiterjedõen felvázolni az emberábrázolás elemzését, csupán néhány szemponttal próbáltam szemléletessé tenni a lényegét. Összefoglalván: a testséma meglétérõl egyrészt az emberábrázolás árulkodik, másrészt a testséma konkrét vizsgálata. Ezek alapján behatárolható, hogy a testkép ténylegesen kialakult-e a gyermekben.
Ha az Ön gyermeke a szakértõi bizottság vizsgálata szerint iskolaérett, akkor ezt el kell fogadni. Ha azonban az óvónõk vizsgálata állapította meg mindezt és Ön nem ért egyet mindezzel, úgy kérheti a szakértõi bizottság objektív véleményét.