Zsuzsa aggódva figyeli, mennyire megváltozott 3,5 éves kislánya, mióta a kishúga megszületett. A nagyobb gyermek egyre fegyelmezetlenebb, kezelhetetlenebb, s az anyuka nem tudja, hogyan segíthetne.
Tisztelt Óvónõ!
Nem szokatlan kérdéssel fordulok önhöz még is úgy érzem hogy már tanácstalan vagyok.kislányom 3 és fél éves nemrégiben, született kishugija akit elég nehezen visel.Ugyan segit nekem egy két dologban pl( fürdetés etetés stb) de nagyon féltékeny es ezt leginkább a rosszaságában veszem észre. pedig nagyon okos értelmes kislány a dadusnénik szerint is nagyon fogékony mindenre a bölcsiben itthon mégsem birok vele.eléggé elszomorit hogy bmit teszek hogy a kedvében járjak nem hazsnal csak akkor ha veszek neki vmit.tudom hogy ezt én ronthattam el, demég is mit tegyek?semmire nem hallgat miota megszületett a kistesója, olyan mintha nem is hallaná meg amire kérem.kérem segitsen hogy mit tehetnék gogy ez jobbra forduljon mert úgy érzem egyre rosszabb anya vagyok a szemében:( köszönöm elöre is. tisztelettel egy aggódó anya. ZSUZSA
Válasz:
Kedves Zsuzsa!
Ne aggódjon, kislánya egyszerûen több foglalkozásra, több közös játékra vágyik Önnel, s így próbálja felhívni magára a figyelmet. Egy kétgyermekes anyuka esete jutott az eszembe, aki sokáig tehetetlen volt nagyobbik gyermeke fegyelmezetlenségével kapcsolatban, miután a kistesó megszületett. Egy idõ után boldogan mesélte, hogy mióta fejlesztõ foglalkozásokra jár a nagyobbikkal, helyreállt a családi béke. Én az anyukával ellentétben úgy vélem, ebben az esetben nem maga a fejlesztés, hanem a gyermekkel való külön törõdés hozta meg a gyümölcsét. Bármilyen nehéz is, próbálja megoldani, hogy minden áldott nap legyen fél óra -egy óra, amikor kizárólag a nagyobb kislánnyal foglalkozik, játszik. Lehet ez bármi: gyurmázás, építés, játszóházi program, ...stb, a lényeg a kettesben töltött program. Ha szükséges, kérje ebben a férje, ill. családtagok segítségét.
