... írja egy apuka, akinek gyermeke, óvodába kerülését követõen egyre kezelhetetlenebb. Levélírónk szerint a hiba az óvodai nevelésben keresendõ. Vajon tényleg így van?
Óvoddai problémákkal kapcsolatban szeretnék kérdezni. A problémánk 2009 október körnékén kezdõdtek miután a kisfiam szeptembertõl óvodába jár. A bölcsõdében nem volt semmi különösebb probléma vele a szokásos kis konfliktusoktól eltekintve, ami nem volt komoly. Rendesen evett az étkezéseknél,szótfogadott a nevelõknek és mindig mesélte a kis történeteit. Szeptembertõl elkezdtük az óvodát. Akkor még nem is volt semmi gond, az óvónõk dicsérték,hogy milyen gyönyörûen mindent megeszik, milyen ügyes, olyanokat rajzolt ami kb nagycsoportos szinten elvárhatõ (tökéletes köröket, négyzeteket,színeket,alakokat --embernél:fej,test,karok,szem.száj minden részletesen). Októbertõl elkezdõtek a problémák, 1x-1x mondogatták,hogy kicsit szófogadadtlan, nem pakol amikor kéne stb. Eleinte mindig próbálkoztunk neki elmagyarázni,hogy.mit kell csinálni az oviban, a szabályokat be kell tartani stb. Ezek a dolgon nem nagyon változtattak egyre komolyabbá váltak. A kisfiam már elkezdett itthon is úgy viselkedni Visszabeszél az óvodában is, sõt le is hülyézte 1x az óvónõt. Olyan dolgokat hallok az oviban mikor megkérdezem milyen volt a napja,hogy égnek áll a hajam, mert otthon azér olyanokat nem tapasztalok. Otthon azért valamennyire kezelhetõ mert 1-1 hiszti után leül a gondolkodó székére, bocsánatot kér és utána megnyugszik. viszont mikor játszik idõvel megint belemelegszik, káromkodik,dobálja a játékokat, nem pakol stb. Aztán megint gondolkodó és megcsinálja amit kell. Az óvodai elmondások szerint viszont ott semmivel nem lehet rá hatni. Ha valami nem úgy van ahogy õ szeretné jön a hiszti,verekedés,káromkodás. SOHA nem káromkodtunk a gyerek elõtt és a meséken kívûl mást nem néz tvben. Az oviban 27en vannak a csoportban erre jut 1 óvónõ és 1 dada akik váltják egymást DE és DU. Mindkét óvónõ és dada kb 1-2 órát találkozik a váltás alatt. Már elküldtek minket a nevelési tanácsadóba is de ott még semmi olyan dolgot nem mondtak ami probléma lenne. Annyit mondtak, hogy (mivel volt sok mûtétje a kisfiamnak és sokat járunk orvoshoz) az ezzel járó stresszek kicsit felgyûltek benne és több odafigyelés kell meg foglalkozás neki. Csakhogy sajnos mint szülõ nem tudok mellette állni az oviban egész nap és az ottani problémák miatt meg otthon büntessem?? Szerintem nemhiszem,hogy ez a megoldás. Teljesen el vagyok már keseredve mert mindig mint egy "fekete bárányról" beszélnek szegényrõl. Büntetésbõl át szokták rakni a nagycsoportba (ahol nincs rá SEMMI PANASZ). Alváskor pedig kinn altatják a folyosón néha....Kicsit visszakanyarodva, rajzai csak irkafirkák amibe belemagyarázza hogy mi az (pedig ha azt mondom neki,hogy na most rajzoljunk egy szép autót,házsat vmit--leül és gyönyörûen lerajzolja)csak magától mindig firka van. A játékokat dobálja, bohóckodva beszél, és nagyon szófogadatlan, evés közben az ételt dobálja, nem akar aludni. Óvodai fejlõdése a szülõi szemmel kimerül pár mondókában amit megtanult. SEMMIVEL NEM TUD TÖBBET MINT AMIKOR BÖLCSIBÕL ODAMENTÜNK!!SÕT!!
Nagyon szépen megköszönném a segítséget, és a mielõbbi válast.
Egy aggódó apuka
Válasz:
Kedves Levélíró!
Nem vagyok biztos benne, hogy a probléma kiváltó okát kizárólag óvodai berken belül kell keresni. Alaposan végig kellene gondolni, hogy a gondok jelentkezése idején milyen változások (költözés, életritmusukban, életvitelükben bekövetkezett változások), akár családi események (haláleset, válás, családon belüli konfliktusok, változások, ...stb.)történtek, melyek kibillenthették a kisfiút lelki egyensúlyából. Próbálja minden aspektusból átgondolni a kérdést, minek nyomán esetleg választ kaphat a dolgok miértjére.
Írja, hogy gyermeke az elmúlt idõszakban sok mûtéten, kórházi kezelésen esett át. Úgy vélem, ez önmagában is elég indok lehet a magatartási zavarokra, melyek sok-sok türelemmel, foglalkozással és önfeledt otthoni játéktevékenységekkel jól kezelhetõk. Amennyiben a gondok ennek ellenére sem csökkennek, kérje gyermekpszichológus segítségét.
