Ekként értékelte Berni, hogy 5 éves gyermeke mostanában reggelente sírdogál, óvodába érkezéskor édesanyját nem akarja elengedni. Az óvónõk szerint lelkibeteg a kisfiú, és az anyukának több idõt kellene vele töltenie. Hol lehet a probléma?
Kedves Óvonõ!
Kisfiam 3 éves kora óta jár óvodába /vegyes csoport/ Elsõ másfél évben reggel 8-ra vittem és ebéd után hoztam haza. Beszoktatás nehezebben ment,mint egy átlagos gyereknél. Most szeptembertõl már 8-tól délután 3-ig van bent. Pár hete reggelente hatalmas hisztibe kezd,ha indulunk,mert nem akar óviba menni. Azt mondta nem szeret ott lenni és velem akar játszani itthon. Eddig semmi baja nem volt,ha vittem. Pár napja a két óvonénije félrehívott délután és közölte,hogy lelkibeteg a fiam és hozzam 9-re 8 helyett. Otthon játszak vele és utána hozzam be. Szerintem ebbõl még nagyobb sírás lesz,mint korábban és már megszoktunk egy rendszert, akkor miért kell ezt felborítani egy hiszti miatt. Nem gondolom lelki betegnek a gyereket,mert itthon jókedvû, sokat is foglalkozunk vele.
Ön szerint mit kéne tennem? Vigyem késöbb be ahogy kérték,vagy tartsuk a megszokott rendszert és hagyjam figyelmen kívül a hisztit? Azon is gondolkodtam,hogy esetleg másik csoport vagy ovi váltás megoldaná a problémát.
Tanácsát köszönöm.
Berni
Válasz:
Kedves Berni!
Úgy vélem, nem a csoport-, vagy óvodaváltás oldaná meg a problémát, sokkal inkább a szemléletváltás. Nem szabadna ugyanis pusztán hisztiként értékelni, ha egy 5 éves gyermek hirtelen síróssá, anyássá válik, hanem meg kellene keresni az okokat. Ez családi konfliktus, otthoni probléma éppúgy lehet, mint óvodai. Gondolja át ezért alaposan, hogy a sírós reggelek kezdetekor vagy valamivel elõtte milyen változások történtek, történhettek kisfia életében? (betegség, haláleset, családi konfliktusok, perpatvarok, költözés, esetleg óvodai vonatkozásban beállt változások) Ha családi problémákban gyökerezik a lelki megingás, valóban szükséges lenne a gyermekével eltöltött idõt minél tartalmasabbá tenni, minél hossszabbra nyújtani, utóbbi késõbbi érkezést éppúgy jelenthet, mint pl. ebéd utáni elvitelt. Ennek idõpontja nyilván függ a gyermek napirendjétõl és az Ön munkahelyétõl is. Biztos vagyok benne, hogy megfontoltan és a fiúcska érdekeit minden egyéb szempont elé helyezve fog mérlegelni.
Ha azonban bizonyítást nyer, hogy óvodai változások okozzák a gondokat, úgy értelemszerûen annak megoldásával lehet oldani a belsõ konfliktusokat.
